A rossz színválasztás: a szín a lap mellett másképpen mutat, mint a dobozban. Amikor kész a fugázás, és nem egyezik a szín a tulajdonos elképzeléssel, akkor már csak a kikaparás, vagy az átfestés jöhet szóba. Megoldásként készítsünkpróbafugázást!
Mutassuk meg a tulajdonosnak, hogy milyen lesz készen a fugázás. Inkább dobjuk ki pár kiló fugaport, mint vakarjuk a fejünket, amikor a tulajdonos azt mondja, hogy én nem ilyet akartam. A napokig fugázatlan burkolatot már megszokta a tulajdonos szeme. Amikor kifugázásra kerül a burkolat, akkor teljesen megváltozik az összkép. Na, itt válik el, hogy a fugaszín választás jó volt-e. Az ebből eredő bosszúságokat egy egyszerű próbafugázással el lehet kerülni.
Rossz fugamélység: Sokszor szeretnék, hogy a fuga síkban legyen a burkolólap felszínével. Ez az a kérdés, ami már közel sem egyszerűen megvalósítható. Én azt mondanám, hogy ez szinte lehetetlen küldetés, egységesen síkba fugázni a burkolólapot! Nem véletlenül készül más technológiával egy természetes kő burkolat, ahol a teljesen sík felület a cél, és ahol fugázás után csiszolják síkba az egész felületet. Egy pár cm próbafugázás itt is megmutatja a fugaképet, és a tulajdonossal meg lehet beszélni, hogy ezt tudjuk elkészíteni. Amikor elkészült a fuga és az nem megfelelő mélységű, akkor már hiába próbálkozunk egy vékony ráfugázással, mert ez már foltos és nem megfelelő szilárdságú lesz.
A rossz bekeverés miatt foltos fuga: ragasztónál pár kilót is géppel keverünk be, mert akkor lesz kellemesen krémes, és sokáig bedolgozható. Bezzeg a fugából képesek vagyunk több kilót is összekeverni kanállal. Kicsit hígítunk rajta, úgy könnyebb lesz bekeverni, és bedolgozni is. Pedig egy kis keverő szárral krémessé tudjuk keverni, és az átkeverés is pillanatok alatt elkészül. A másik érdekesség, hogy a gyárilag megadott vízzel kevert fugázó géppel keverve krémesebb, és tovább bedolgozható marad, mint kézi keverésű. Minél hígabb fugázót használunk, annál kevésbé fog hasonlítani a színmintához az elkészült fugakép. Minél sűrűbb anyagot dolgozunk be, és minél kevesebb vízzel mossuk le, annál mélyebb lesz a fuga színe!
Foltosodás a túl sok vízzel történő lemosás miatt: ez az az eset, amikor a végeredmény egy túlmosott mély fugakép, ami jellemzően még köszönő viszonyban sincs a várt fuga színétől. A túl sok víz túlhígítja a lapok felületén lévő fugamaradékot, és amikor ezt belehúzzuk a fugarésbe, akkor ez a híg lé a már benne lévő fugázó felületén foltosodást okoz. Ha egy tisztító filccel kezdjük a fuga lemosását és strukturálást, akkor a filc nem mélyíti ki a fugát, és nem szükséges a sok lemosó víz alkalmazása sem.
Lemosás sok vízzel: amikor a végeredmény egy túlmosott mély fugakép, ami még köszönő viszonyban sincs a várt fuga színétől. Pedig, ha egy tisztító filccel kezdené a fuga strukturálást, akkor a filc nem mélyíti ki a fugát, és nem szükséges a sok lemosó víz alkalmazása sem.
Fehér kiválás a hátulról érkező pára miatt:amikor a vakolat vagy a ragasztó nincs kiszáradva, akkor a burkolat mögött keletkező pára a fugán keresztül távozik. Ez nem lenne baj, ha nem hozna magával mindenféle anyagot a rétegrendből. Az eredmény egy fehér kiválás a fuga felületén, ami ráadásul a takarítás ellenére rendszeresen előjön. A megoldás, ha megvárjuk a rétegrend kiszáradást fugázás előtt, vagy ha már megtörtén a baj, akkor Keranettel eltávolítható ez a kicsapódás a felületről.
Repedezett fuga a szélsőséges időjárási körülmények miatt:sajnos hiába van hajnalban megfelelő idő egy teraszfugázásra, ha a lemosás után két órával tűzi a nap egészen estig. Ilyenkor szinte biztos, hogy össze fog repedni a fuga, és lehet, hogy nem lesz megfelelő a szilárdsága sem. Ugyanúgy probléma, ha téli időben, egy fűtetlen lakásban fugázzuk ki a burkolatot, mert az nem megfelelően fog kikötni, és el fog színeződni a hideg és a pára miatt. Vannak esetek, amikor nemet kell mondani a tulajdonosnak, mert nem biztosítható a jó minőség. Mert ha nem tesszük, mit mond a tulajdonos? „Maga a mester, magának kellett volna tudnia, hogy nem lesz jó!”